Ma találkoztam egy Anyukával, aki azt kérdezte tőlem, hogy honnan van ennyi energiám... hiszen nagyon sokat festek, rajzolok, a babával járó összes teendőt is ellátom, feleség, anya és művész vagyok egyszerre... én pedig mosolyogva válaszoltam: hát annyit vártam erre a kis Csöppségre... 6 hosszú évet, már majdnem feladtuk a reményt... és akkor jött Ő! Így minden perc ajándék nekem, amit Vele tölthetek, feltölt, energiát, határtalan boldogságot ad nekem! És másra nincs is szükségem!!! 

Képzeljétek, hogy mióta megszületett a kis Zoé Felícia, minden reggel olyan izgalom van bennem, mintha karácsony lenne... olyan emelkedett, ünnepi hangulatban ébredek. Meglátom a hatalmas, kék szemeket, azt a semmihez nem hasonlítható, szívet olvasztó mosolyt az arcán... és megvan a napom alaphangulata :) Úgy mosolyog ez a Baba egész nap, hogy nincs hozzá fogható!

Persze vannak fáradtabb napok, nálunk is van éjszakai műszak, jönnek az én Zoékám fogai is, néha lázas, néha nyűgösebb, mi is megérezzük a szeszélyes időjárást... ugyanazokat mind végigéljük és olykor szenvedjük is, mint az összes ekkora korú kisbaba - és szüleik, hiszen az élettel együtt járnak a nehézségek is.

De mégis... valahogy mióta itt van, az illatok édesebbek, a színek harsányabbak, a nap is szebben süt... a világ kerekebb és boldogabb!!!! Nem csoda hát, hogy nagyon gyakran merítek belőle inspirációt, annyi édes dolgot csinál, mindig meglep valami újjal, valami tündérivel. Annyira imádjuk ezt a kis Édes Babát, hogy elmondani nem lehet... inkább lerajzolom :D :D :D