2017 november-december nagyon izgalmas és eseménydús volt számomra. Annyi minden történt, hogy utólag csak ámulok, hogy tudtunk mindent ügyesen és naprakészen kézben tartani. Többesszámban beszélek sokszor, mert hárman vagyunk: Robi,Eszti és Zoébaba. Együtt dolgozunk, együtt evezünk az élet tengerén... és támogatjuk egymást az elvégzendő feladatokban... szóval, akkor mesélek... :D
Nekünk már van egy nap rutinunk, ami egy év alatt alakult ki ilyenre, amilyen most... Bár csak 24 óra egy nap, de igyekszünk mindent belepasszírozni, amit csak kell és lehetséges... :D A napjainkban benne vannak a családi teendők, hozni-vinni a babát, reggeli-otthon, kakaóval, szívószállal, békésen az asztal körül hármasban, olyan igazi romantikus hangulatban, annyira szeretem, amikor sikerül ebben a végtelen reggeli nyugalomban indítani a napot, utána valahogy még jobban sikerülnek a dolgok! Aztán... ebéd/vacsi együtt valahol, kimozdulunk, "lemozgatjuk" az energiáinkat, minden nap levelezünk (ez nagyon sok időt vesz igénybe), ezúton is nagyon köszönöm hogy írtok, kérdeztek, és várom is leveleiteket! Csoda aranyosak vagytok! :D Aztán találkákat, megbeszéléseket szervezünk-intézünk, csomagolás, posta, nyomda, megrendelések felvétele, teljesítése, szaladás jobbra-balra, mindig annyi intéznivaló gyűlik össze, javíttatni-karbantartani a számítógépeket, a munkánkhoz szükséges kütyüket, és ezen felül ott a királynő... mindenek felett való szent idő: az én alkotóidőm. Ezt Robi és a baba annyira cukin megadják nekem, lehetővé teszik úgy, ahogy én szeretem, ahogy szükségem van rá... nem is tudom elégszer megköszönni nekik! Ilyenkor szeretem ha körülöttem vannak, de mégis kicsit ki tudok maradni a körből, elvonulok, létrejön a varázslatos buborék körülöttem, az a titkos "szoba", ahol megszületnek az új csodák. Ilyenkor pezseg a vérem, jön az alkotó energia, imádom, amikor jönnek az új ötletek, megnyitok egy csapot, és folyik az ihlet... ezek tényleg csodaidők!!!
Na ezt az elcsendesedést és elvonulást, az alkotás szentélyét nagyon nehéz volt megtalálni november-decemberben a sok minden közepette, így már vártam a szünetet, hogy majd alkothassak... De olyan emberi kicsinységgel találtam magam szembe, mire a 'végreittaszabadidőm'- höz eljutottam, amire nem számítottam: egyszerűen elfáradtam :D
Annyira, hogy még rajzolni se volt erőm. És akkor jött a karácsony, az első igazi, a varázslatos... amire már biztos, hogy fog emlékezni a mi kicsi babánk! hát ezt most csodálatosan meg kell csinálni...-mondtuk mindketten... és akkor belevágtunk!!!! És ha fáradtan is, de megcsináltuk, és gyönyörű lett, fényes, illatos, varázslatos, mesebeli, ünnepi, díszes, csodás karácsony... erről az előző posztomban olvashattok is egy naplórészletet...
A november-decemberi pörgés első állomása a naptár áradat volt, ami egy hirtelen ötletből fakadt! Egy nagyon kedves követőm írt nekem Facebook-on az oldalamra https://www.facebook.com/esztiberzsan/
hogy milyen nagyon jó ötlet lenne az egész évi kedvenc rajzaimból, grafikáimból készíteni egy saját naptárat...
Arra gondoltam, miért is ne? Feltettem hát a kérdést az oldalon: szeretnétek, ha lenne egy BerzsánEszti naptár 2018-ra? A reakció minden előzetes várakozást felülmúlt: több, mint 1000 lájkot kapott a kérdés, és több, mint 200 komment érkezett, hogy mindenképpen szeretnék! Erre nem lehetett nemet mondani... így már érdemesnek láttuk Robival belevágni ebbe a nem kis projektbe, mert így reményeink szerint nem az asztalfióknak gyártatjuk majd le az új csodanaptárat. Összerakni, kiválogatni, megtervezni, kitalálni nem is olyan kicsi és könnyű feladat egy ilyen naptárat... de elkészültünk vele, és az előrendelések folyamatosan érkeztek hozzánk. A levelek naprakész megválaszolása, az adminisztráció, a tördelés plusz energiákat vettek igénybe az amúgy is teljesen beosztott napirendünkből, úgyhogy tényleg MIkulásgyárrá változott az életünk! :D De szerettük, nagyon pörgősek voltak a napok, a Babánk pedig mindenben részt vett. Amikor kalandos út után végre megérkeztek hozzánk a várva-várt naptárak, velünk számolta, csomagolta, nyomdázta a borítékokat, segített címezni! Igazi cuki karácsonyi angyalka lett belőle :D :D
Aztán a naptárral szinte egyszerre megérkezett az első bögre szállítmány. Ez volt az újabb izgalom.
Először magamnak rajzoltam egy bögre mintát... csak kitettem, hogy megmutassam... és elkezdtetek írni, írni, vágyni, kérni, rendelni. Nos, akkor - mivel jött a karácsony és vele az ihlet is - egyre több karácsonyi mintát készítettem, és felvonultattam őket egy albumban, hogy megmutassam, miből tudtok választani. Több, mint 30 féle grafikámat lehetett bögrére nyomva rendelni karácsony előtt. Nagyon izgalmas volt, hogy minden egyszerre történt... és közben természetesen készítettem a portrékat, a karácsonyi képeket, ami hosszú-hosszú órákat vesz igénybe és engem teljesen kivesz a forgalomból (tehát én ha alkotok, akkor én megszűnök létezni, körülöttem történhet bármi, akkor én alkotok, és ezer százalékkal, minden idegszálammal és porcikámmal arra figyelek, amit csinálok éppen), megrendeléseket, mindent-mindent időre! Kinek személyes, kinek postai küldés, a leveleket ellenőrizni, megválaszolni... mondom, nagyon pezsgett az élet körülöttünk! Plusz persze ott volt a Babánk, egy 2,5 éves kisgyerek nagyon mozgékony, kíváncsi, tevékeny, tele ötletekkel, kísérletező vággyal, és hatalmas energiával!!!!!
Végül nagy iram volt, de karácsony előtt csillagos ötösre vizsgáztunk!!!!! Megérkeztek a naptárak és a bögrék is hozzátok épségben! Ez nagyon megnyugtató érzés volt... de azért karácsonyra úgy éreztük, kell egy kis szünet végre... roppant sürű időszak volt, és nagyon szép is! Mert együtt csinálhattam végig a szuper kis csapatommal, azokkal, akik nélkül ez az oldal, az Eszti Berzsán Illustrations sem létezne, akik nélkül nem érezném a színeket, nem látnám a fényt, és nem hallanám a zenét. Robi és Zoé, ők az én csapatom, velük pedig minden sikerül!
